A prosztata betegségei

A prosztata betegségei különösen az 50 év feletti férfiaknál gyakoriak. A prosztata egy kis mirigy, amely csak a férfiaknál található meg, a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Feladata egy sűrű váladék előállítása, amely a hímivarsejtekkel keveredve az ondót alkotja. A prosztatát érintő betegségek a következők: 

 

Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH, benignus prostata hiperplasia)

A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás minden harmadik 50 év feletti férfit érint. A megnagyobbodott prosztata nyomást gyakorol a húgycsőre, ezáltal rontja a vizelés minőségét, ami a következőképpen nyilvánulhat meg: 

• szakaszos vizelés; 

• gyenge vizeletsugár; 

• nyomó érzés vizelés közben; 

• a hólyag nem teljes kiürülésének érzése; 

• gyakori vizelési inger; 

• gyakori éjszakai vizelés. 

Egyszerű lépések is segíthetnek a tünetek javításában, például elegendő korlátozni a kávé, a tea és az alkohol fogyasztását. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyekkel csökkenthető a prosztata mérete, valamint ellazíthatók az izmok a hólyag területén, ezzel javítható a vizelés minősége. 

 

Prosztatagyulladás (prosztatitisz) 

A gyulladás általában bakteriális eredetű, bár nem specifikus gyulladás konkrét ok nélkül is előfordulhat. A betegség lehetséges tünetei a következők: 

• fájdalom a kismedence és a nemi szervek tájékán; 

• vizelési fájdalom; 

• fájdalom a magömlés során; 

• a végbélben vagy a húgycsőben jelentkező fájdalom. 

A prosztatagyulladás fájdalomcsillapítókkal, antibiotikumokkal kezelhető, és olykor gyógyszerek adhatók a prosztata méretének csökkentésére vagy a hólyag melletti simaizmok ellazítására. 

 

Prosztatarák 

Nagyon gyakori daganatos megbetegedés a férfiak körében. A kiváltó okai nem pontosan ismertek. Bizonyos kockázati tényezőt jelent a prosztatarák jelenléte a családi kórtörténetben. A tünetek az alábbiak lehetnek: 

• gyakori vizelés nappal és éjszaka; 

• gyakori vizelési inger; 

• gyenge vizeletsugár; 

• a hólyag nem teljes kiürülésének érzése; 

• vér a vizeletben vagy az ondóban. 

A beteg kilátásai jók, különösen akkor, ha a betegséget korai stádiumban diagnosztizálják. Azonnali kezelésre olykor nincs is szükség, elég a betegség nyomon követése.